Mari Kiviniemi, Finnország miniszterelnöke
A Nők Lapja Cafe cikkéből:
“Egyes arab országokban a parlamentbe jutó női képviselők aránya magasabb, mint nálunk, európai viszonylatban pedig egyértelműen sereghajtónak számítunk. Vajon miért nincs hagyománya nálunk a női politizálásnak? Várható-e változás az ügyben, és mit gondolnak a helyzetről maguk a képviselőasszonyok?”
“A női kvóta ötlete nálunk sem egészen új. Magyar Bálint és Sándor Klára SZDSZ-es politikusok három évvel ezelőtt már benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely harminc százalékban írta volna elő a nők részvételét a választásokon, vagyis a pártlistákon minden második helyen női jelölt szerepelt volna. A javaslatot akkor az Országgyűlés nagy többséggel elutasította.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség is küzd a kvótatörvény elfogadtatásáért – ők az ún. cipzár-elvű, 50-50 százalékos részvételt előíró szabályozás mellett érvelnek (a pártlistákon egymás után következne egy női és egy férfi jelölt). Hasonló elveket vall a Nők a Pályán Egyesület is, amely a közelmúltban egy a kvótatörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezés mögé állt. A beadványt huszonhét civil jegyzi, köztük van Bangó Margit, Bárdos Deák Ágnes, Pataki Ágnes, Bódis Kriszta és Heller Ágnes is. A népszavazás megtartásához szükséges kétszázezer aláírást várhatóan november közepétől kezdik összegyűjteni a szervezet önkéntesei.”
Horváth Dóra 2010. 11. 15.
Filed under: Nincs kategorizálva
Nők a politikában 