Nők a politikában

Ikon

…egy újabb WordPress.com honlap…

I. Nő miniszterelnökök névsora (ötvenegyből az első tíz)

Bandaranaike asszony, Sri Lanka miniszterelnöke, a világ első női miniszterelnöke

1. Sirimavo Bandaranaike (1916-2000), Sri Lanka miniszterelnöke 1960-1965, 1970-1977, 1994-2000. Ő volt a világtörténelemben az első nő, aki kormányfő lett.

2. Indira Gandhi (1917-1984). India miniszterelnöke 1966-1977, 1980-1984. Meggyilkolták.

3. Golda Meir (1898-1978). Izrael miniszterelnöke 1969-1974.

4. Elisabeth Domitien (1926-2005). A Közép-Afrikai Köztársaság miniszterelnöke 1975-76. Az első afrikai, és az első fekete nő miniszterelnöki poszton.

5. Margaret Thatcher (1925-). Az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1970-1990. Az első európai nő, aki miniszterelnöki posztot töltött be.

6. Maria de Lourdes Pintasilgo (1930-2004). Portugália miniszterelnöke 1979-1980.

7. Mary Eugenia Charles (1919-2005). A Dominikai Köztársaság miniszterelnöke 1980-1995. A világon a második fekete nő ilyen poszton.

8. Gro Harlem Brundtland (1939-) Norvégia miniszterelnöke. 1981; 1986-1989, 1990-1996. Később ő lett a World Health Organization vezetője.

9. Milka Planinc (1924-2010). A korábbi Jugoszlávia szövetségi miniszterelnöke 1982-1986 között. A volt szocialista országokban egyedül ő töltött be ilyen magas politikai posztot.

10. Benazir Bhutto (1953-2007). Pakisztán miniszterelnöke 1988-1990, 1993-1996.

Reklámok

Filed under: Miniszterelnök nők

Elhunyt Lidia Gueiler Tejada, Bolívia első női elnöke

Lidia Gueiler Tejada, Bolívia volt államelnöke

2011. május 9-én, 89 éves korában elhunyt Lidia Gueiler Tejada. Egy olyan korszakban került a bolíviai állam élére, amikor egymást követték a felkelések és katonai lázadások. Politikusi karrierjét 1948-ban kezdte, a Forradalmi Nacionalista Mozgalom aktivistájaként. 1953-ban azzal vádolták, hogy összeesküvést szervezett az akkori elnök, Víctor Paz Esttensoro meggyilkolására. Ez alaptalannak bizonyult, és később évekig diplomataként szolgált a Német Szövetségi Köztársaságban, és másutt. Bekerült a törvényhozásba, és az Alsóház elnöki tisztét is betöltötte 1979-től. Ekkor egy meghiúsult katonai puccskísérletet követően az alkotmány értelmében ő lett az ország átmeneti elnöke két évre.

Bolíviai nőszervezetek vezetője volt, és részt vett az Interamerikai Nőbizottság munkájában. Két könyvet publikált, “A nő és a forradalom” (1960), és önéletrajzát “A vezetés szenvedélye – Mi pasión de lideresa” (2000).

Javaslatára vezették be a Bolíviai Nők Napját (október 11.), Adela Zamudio írónő tiszteletére. Lidia Gueiler rokona Jo Raquel Tejada, akit Raquel Welch néven ismer a világ.

Filed under: Államelnök nők

Az argentinok imádják a nőket

Cristina Fernandez Kirschner, Argentina államelnöke

Ez persze egy megengedhetetlen általánosítás. Van azonban némi alapja, hiszen Juan Perón felesége, Eva a mai napig bálványimádás tárgya, joggal, nem akárki volt ő. Amikor férjét bebörtönözték, hatalmas munkástüntetést szervezett Perón kiszabadítására. Az “ingujjasak”, a munkások bálványozták. 1946-ban lett elnök Perón, aki egyfajta erősen nemzeti, és hangsúlyosan antikapitalista és szocialisztikus politikát vitt, államosításokkal, az állami nagyrendszerek megerősítésével. Kialakult köztük egyfajta munkamegosztás, miszerint Perón az ország politikai életét irányította, felesége a szociálpolitika, a kultúra és a nőkérdés felelőse volt. A következő elnökválasztás sikerét is részben feleségének köszönhette, hiszen a nők szavazójogának megadása Evitának köszönhetően hatalmas nőtömeget állított Perón mellé.

Perón násodik elnöki ciklusa alatt a fenti nemzeti antikapitalista szocialisztikus gazdaságpolitika falnak vitte az országot, és 1955-ben puccs távolította őt el a hatalomból. Evita, szegény, addigra már  meghalt, méhnyakrákban, 1952-ben.

Perón harmadik elnöksége alatt második felesége, Isabel alelnök volt (Latin-Amerikában csöppet sem szégyellik a családi összefonódásokat), majd egy évvel később, férje halála után ő lett az elnök. Nem sokáig, mert 1976-ban egy újabb, véres és kegyetlen katonai puccs eltávolította őt a hatalomból. Ő volt a nyugati világ első női államelnöke (bár nem választással került hatalomra).

Argentina jelenlegi elnöke Cristina Elisabet Fernández de Kirchner. Noha  első férje, Néstor Kirschner, az őt megelőző ciklusban volt elnök, itt a családi szál már félrevezető, ugyanis “La Cristina” remekül felkészült politikus, közgazdász, kiváló debattőr, aki több ciklusban volt szenátor korábban.

Argentina jelenleg lélegzetvisszafojtva várja, hogy Cristina újra jelölteti-e magát a jövő évben esedékes választásokra. Közel s távol nem látszik olyan személyiség, aki komoly versenytársa lehetne, miután vezetése alatt a gazdasági válságból sikeresen kilábalt az ország.

Filed under: Nők a politikai vezetésben, , , , ,

Nők a politikában – szoclib mánia?

Kelly Ayotte, republikánus szenátor, USA

A magyar közvélemény bevett sémái közé tartozik, hogy a női politikai részvétel mindenekelőtt liberális, és baloldali téma, a konzervatív jobboldali nő legjobb, ha eleget tesz anyai, házastársi és háziasszonyi kötelességeinek, és azon túl csöndben marad.
Magyarország ebben a tekintetben is száz évvel van elmaradva (a másik ilyen terület a környezetről és környezetvédelemről való avitt gondolkodásmód).
Az Egyesült Államokban a családfenntartók fele nő, és a legutóbbi választásokon a szavazók 60%-a tartozott a “gyengébb” nemhez. Őket már nem annyira a nők felszabadítása vonzza, hanem a döntésekbe való beleszólás lehetősége. Mint családfenntartók, átérzik és értik az egészségbiztosítással, nyugdíjrendszerrel, az adórendszerrel kapcsolatos problémákat, és részt akarnak venni a döntésekben. A jövő évi választásokon résztvevő republikánus, jobboldali szenátusi jelölteknek hatvan százaléka nő.

A bejegyzés forrásául szolgáló cikket itt találod.

Filed under: Nők a parlamentben, Nők a politikai vezetésben

Michelle

Michelle Bachelet, volt chilei elnök, az "ENSZ Women" főigazgatója

Michelle – mindenki így hívja. 2010-ben 87%-os népszerűségi mutatóval fejezte be miniszterelnöki ciklusát. Felfoghatatlan munkabírással röpdösött a világban. Reggel államelnökökkel tárgyalt, délben befektetőkkel, estefelé pedig óvodákat adott át a volt chilei miniszterelnöknő, Michelle Bachelet.

Megválasztása után egy darabig fanyalgott a sajtó egy része, és a jobboldali politikusok, mondván, nincs karizmája, gyenge az egyénisége. Aztán a hangok elhalkultak, mivel elnöknek ekkora respektusa még nem volt a chilei történelemben, mint amekkorát Michelle kivívott magának. Az új, jobboldali kormány megpróbálkozik nimbuszának nyírbálásával, de már rájött, hogy ez kontraproduktív. Bachelet asszony kiegyensúlyozottsága, okossága, határozottsága nem látszat, nem spindoktorok által felépített kép, hanem egy konzisztens életpálya eredménye.

Nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki, olyannyira, hogy meghívták az  ENSZ nemek esélyegyenlőségével és női jogokkal foglalkozó szervezetének (UN Women) vezetői posztjára. Chilében pedig folyamatos a találgatás, indul-e a következő elnökválasztáson.

Ha valaki, akkor Michelle Bachelet lehet az ENSZ első női főtitkára.

Filed under: Nők a politikai vezetésben

Miniszterelnöknők

Iveta Radicová, Szlovákia miniszterelnöke

2010-ben három ország is női miniszterelnököt választott. Az Éva Magazinban Pócsik Judit mutatja be Mari Kiviniemit, Finnország miniszterelnökét, Iveta Radičovát, Szlovákia miniszterelnökét, és Julia Gillardot, Ausztrália miniszterelnökét.
Magyarországon mikor lesz miniszterelnök nő???

A cikket ide kattintva találja meg a nyájas olvasó.

Filed under: Nincs kategorizálva

Szexis, szelíd vagy harcias – nők a politikában

Mari Kiviniemi, Finnország miniszterelnöke

A Nők Lapja Cafe cikkéből:
“Egyes arab országokban a parlamentbe jutó női képviselők aránya magasabb, mint nálunk, európai viszonylatban pedig egyértelműen sereghajtónak számítunk. Vajon miért nincs hagyománya nálunk a női politizálásnak? Várható-e változás az ügyben, és mit gondolnak a helyzetről maguk a képviselőasszonyok?”

“A női kvóta ötlete nálunk sem egészen új. Magyar Bálint és Sándor Klára SZDSZ-es politikusok három évvel ezelőtt már benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely harminc százalékban írta volna elő a nők részvételét a választásokon, vagyis a pártlistákon minden második helyen női jelölt szerepelt volna. A javaslatot akkor az Országgyűlés nagy többséggel elutasította.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség is küzd a kvótatörvény elfogadtatásáért – ők az ún. cipzár-elvű, 50-50 százalékos részvételt előíró szabályozás mellett érvelnek (a pártlistákon egymás után következne egy női és egy férfi jelölt). Hasonló elveket vall a Nők a Pályán Egyesület is, amely a közelmúltban egy a kvótatörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezés mögé állt. A beadványt huszonhét civil jegyzi, köztük van Bangó Margit, Bárdos Deák Ágnes, Pataki Ágnes, Bódis Kriszta és Heller Ágnes is. A népszavazás megtartásához szükséges kétszázezer aláírást várhatóan november közepétől kezdik összegyűjteni a szervezet önkéntesei.”

Horváth Dóra 2010. 11. 15.

A teljes cikk itt olvasható

Filed under: Nincs kategorizálva

Magyarország a százegyedik helyen

Ellen Johnson Sirleaf, Libéria elnöke

Az Interparlamentáris Unió legfrissebb, 2010. márciusában készült listája szerint Magyarország a százegyedik helyen van 141 ország rangsorában a női politikusok aránya alapján. A parlamenti képviselőknek mindössze 9,1%-a nő! Összehasonlításképpen: Afganisztánban 27,3%.
Hová lehetne még süllyedni? Afrika szintjére? Még oda sem, hiszen Ruandában 56%-a a parlamenti képviselőknek nő.
Meg is látszik a nők távolléte a magyar politikán. Férfi politikusok változtatták csatatérré az országot.

Itt a link a statisztikához

Filed under: Nők a parlamentben, Nők a politikai vezetésben, , ,

Félnek a konfliktustól?

Julia Guillard, Ausztrália miniszterelnöke

Ilonszki Gabriella tanulmányában (2006) az Európai Unió elvárásaihoz képest elemzi a nők részvételét a politikában.
“… általában kevesebb figyelem fordul Magyarországon a nők politikai szerepvállalásának problémája felé.1 Talán azért is van ez így, mert hazánkban a pártok és személyek közötti konfliktusok uralják a politikát, ezért háttérbe szorulnak mind a közpolitikai, mind az általános elvi, a „közjó” szempontjából jelentős kérdések. Ez a helyzet egyben magyarázza is az alacsony színtű női politikai részvételt: a nők kevésbé kívánnak és tudnak bekapcsolódni a bizonytalanságokkal terhelt, nem átlátható és konfliktusosabb közegbe. Pedig már 1995-ben a Nők IV. Világkonferenciáján, Pekingben elfogadott cselekvési program 12 feladat-csomagja közül is az egyik kifejezetten a nők hatalmi és a döntéshozatali folyamatokban való részvételére irányult (Power and Decision-Making), továbbá ez a téma az EU napirendjén is előkelő helyen szerepel.”

A tanulmány teljes szövege itt található.

Filed under: Nők a politikai vezetésben

Női vezetők Dél-Amerikában

Dilma Rousseff, Brazília elnöke

Dilma Rousseff diadalával tizenháromra emelkedett azoknak a nőknek a száma, akik rövidebb-hosszabb ideig országuk élére kerülhettek a férfisovinizmusról hírhedt Dél-Amerikában. Brazília feltörekvő ország, robusztus gazdasággal, óriási nyersanyagtartalékokkal. Sao Paoloban van a világ második legnagyobb értéktőzsdéje.

Nekik megfelel egy nő vezetőnek.

Magyarországról akkor mit mondjunk?

A magyar miniszterelnöknők, de legalább miniszterek hol vannak?

A latin-amerikai női vezetők listája:

Isabel Martínez de Perón – 1974, Argentína
Lidia Gueiler Tejada – 1979, Bolívia
Dame Eugenia Charles – 1980, Dominikai Köztársaság
Violeta Barrios de Chamorro – 1990, Nicaragua
Claudette Werleigh – 1995, Haiti
Janet Jagan – 1997, Guyana
Mireya Moscoso – 1999, Panama
Beatriz Merino – 2003, Peru
Portia Simpson Miller – 2006, Jamaika
Michelle Bachelet – 2006, Chile
Cristina Fernández – 2007, Argentína
Laura Chinchilla – 2009, Costa Rica
Dilma Rousseff – 2011, Brazília

Forrás: Bence Krisztina 2010. február 28. KITEKINTŐ

Filed under: Nők a politikai vezetésben